Sumac - Ecetfa (Rhus typhina) és mások
Más nevén: ecetszömörce, torzsás szömörce, sumac.
A sumac az arámi summaq szóból származik, ami sötétvöröset jelent. Ez utal a növény termésére, amit évezredek óta szárítva és porítva használnak. A Néró korában élt Pedanius Dioscorides nevű görög orvos a terjedelmes "De Materia Medica" című művében már említést tett a sumac egészségre gyakorolt jótékony hatásairól. A növényt elsősorban vizelethajtásra javasolta, illetve a nem egészen friss húsok ízesítésére. Dioscorides egyébként a császári hadsereg orvosaként szolgált, de a gyógyítás mellett az ehhez a szakterülethez szorosan kapcsolódó botanikával is behatóan foglalkozott.
Az ókori Rómában a sumac-ot nem csak por alakban, gyógyszerként és húsokat feljavító fűszerként alkalmazták, hanem a bogyókban rejlő illóolajat is kipréselték, majd ecettel és olívaolajjal elkeverve mártásokat készítettek belőle. A középkorban, az iszlám országokban már közel féltucat betegség kezelésére használták a sumac-ot.
A 1970-es években egy Rodosz partjai közelében feltárt XI. századi hajóroncson olyan edényeket találtak, amelyben sumac maradványokat fedeztek fel. Az akkori sumac-kereskedelem oka valószínűleg a növény fűszerként való használata mellett textil- és gyapjúfestési képessége volt. A növény színét már az egyiptomiak és a görögök is használták, s még a középkorban is kedvelt festékalapanyagnak számított Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Sőt a sumacot a mai napig vásárolják a cserzőüzemek, s bútorok színezésére is felhasználják.
A szömörce bizonyos – nem mérgező – fajtái Amerikában is őshonosak, ahol az indiánok ital formájában fogyasztották. Ilyen italt a Közel-Keleten is készítenek, amit gyomorpanaszok enyhítésére alkalmaznak. Az emésztőrendszeri problémák mellett a bogyóból készített leveket lázcsökkentésre, vízhajtásra is használják.
mindmegette.hu
Valószínűleg ez a fajta a Rhus coriaria, amiből a Za-tar fűszer is van.
A Közép-Keleten a Za-tar fűszerkeverék alapanyaga. A za-tar keverék összetevői: kakukkfű, majoránna, oregánó, só, pirított szezámmag és sumac bogyója. Az olíva olajjal kikevert változattal kenik meg a pitákat, de húspácnak, joghurtba, sajtokhoz, salátákba is nagyon finom.
A virágát kelmék festésére és bőr cserzésére is használják. Serkentőszerként is ismert. Bogyóját megőrölve kenyérbe, házi tésztába, humuszba, babos ételekbe tehetjük, vagy citrom helyett savanyításra használjuk.
Gyógynövényként virágának forrázata használatos égett bőrre, bőrbántalmakra, vízhajtásra, hánytatásra, hajtószerként, késői cukorbetegségnél, székrekedésre, lázas betegségre, fájdalmas és nehéz menstruációra♥.
ITT a használatáról és még más érdekességekről Találhatsz angolul.
Sumac - Ecetfavirág limonádé
Egy sumac virágot vettem (az ízlelésnél kiderült, hogy erősebb ízű és szebb színű lesz, ha kettővel készítem). Az illatáról egy frutti jutott eszembe. Olyan vicces volt lemorzsolni a száráról! Mintha olajos bársonyt tapogatnék. Nagyon könnyen lejön, nem kell sokat vesződni vele. A kezem olyan savanyú lett, mintha citromba nyúltam volna.
Beletettem egy kb. 2 literes üvegbe és felöntöttem vízzel. 24 órát állni hagytam. Leszűrtem és egy frutti ízű, barack színű, finom limonádét kaptam és kikerültem a citrom megvásárlását. :) ♥ Nekem így is izlik, de tetszés szerint édesítheted is.
Keresgélésem alatt rátaláltam egy hírre: miszerint a mellrák kutatásban használják kísérleti jelleggel a Rhus hirta kivonatát.
