Életemben belefutottam már nem egy hamis önkifejezési eszközbe. Olyanokba, amik mögé bújni akartam az önmagammal való szembesülés hiánya, a valakinek való megfelelés, vagy félelmek miatt. Mikor ki nem mondottan képtelen voltam elfogadni azt, aki valójában vagyok. Mikor azt gondoltam, hogy egy másképp vágott, festett haj és hozzá méreg drágán vásárolt ruha, vagy cipő, segít abban hogy megújhodjak. Vagy esetleg megtaláljam a boldogságot... Hihihi. Mekkorát kellett csalódnom! De hosszú évekig ment ez a játék. Mire olyan ici-pici időre találtam csak benne boldog perceket, hogy nem volt más választásom, mint feladjam. Feladni annyi volt, mint meghozni a döntést. Döntést arról, hogy megismerjem az élet valódi okát, lényegét. Kíváncsivá váltam az életre, Istenre és minden földi szemmel nem látható dologra. Kíváncsiságom messze vezetett. Közben találkoztam megint egyfajta megfelelni akarással. Magyarkodós, népibe öltözős, de ugyanúgy csak a felszínre koncentráló önkifejezéssel. Elvárások hadával, hogy milyen is egy szakrális, vagy igazi nő. Főleg férfi társaim tudják nagyon, hogy milyen az... Legalábbis azt szeretnék hinni, hogy tudják. Aztán ott van az igénytelenség csapdája is, ami nem igazán egyenes út egy párkapcsolat megtartásához, vagy új pár találásához sem. Ellentétek garmadáját fedeztem fel. A barbi vonalúra szabott, műkörmös, festett hajú, kimázolt mutatós nő, vagy a díszmagyarba, vagy sámánkosztümbe bújt, befonthajú, vagy akár fésületlen, jelképekkel teli függőkkel kidíszített nők. Nem kritizálni akarom egyiket sem. Én is részese voltam mindegyiknek. Itt inkább arra szeretnék kilyukadni, hogy mindegyikben elvesznek önnön maguk. Én is elvesztem.

Gwyneth Paltrow

Aztán mostanra kialakult egy natúr kifejező eszközöm. Sokat tanultam a fáktól, a növényektől. Milyen szépek is teljes pompájukban, természetes szépségükben. Mint a növények sok vizet iszom, Isten áldását kérem magamra mindennap, mert mint a fák, vagy virágok, ha nincs ott Isten, elveszett, elkorcsosult, vagy beteg leszek. Ételemet megáldom, mert már tudom és tapasztalom, hogy mindent megkapok akkor az élelembe. Vitaminokat, ásványi anyagokat és étkem táplálóbb lesz. Nem érdekel, hogy őszülök. Mert egy természetes folyamaton megyek keresztül. Nem érdekel, hogy itt-ott vannak röcögős felesleg dombocskáim, mert így is jól érzem magam. Ha többet tornáznék, ez sem lenne. Ahogy kinézek, vagy érzem magam, az tetteim, gondolataim és érzelmeim eredménye. 

A lényeg lényege az, hogy elfogadom-e magam olyannak, aki vagyok? Ha elfogadtam és látom, hogy változtatásokra lenne szükségem, mind testi, érzelmi, vagy mentális téren, akkor megváltozom, hogy még jobban legyek. Nekem kell tennem érte. Minden külső, szépítő eszköz, csak ideig, óráig hatásos, mert az Én kibújni akaródzik. 

Számomra nincs kőbe vésett női, vagy akár férfi szimbólum. Mindenki egyedi. Mindenki egyedileg éli meg férfi, vagy női burokba zárt Lényét. Nincs előírás.

Tanulj a természettől, ezt tudom csak tanácsolni! Minden virág egyedi.