...szinte felrobbantam. Napok óta gyűlik a rengeteg gondolat. Igyekszem felismerni és helyén kezelni őket. Biztos több százat észre sem veszek, de ezeket nem is tudtam volna nem. Olyan helyzetekbe kerültem, amikor kikerülhetetlenné vált a megoldásra való törekvés. 

 A hétvégi kirándulit - néhány embertől eltekintve - idegen társasággal tettem meg. Jöttek a gondolatok csőstül és győztem útközben átgondolni és megoldani őket. Felmerültek a következő gondolatok:

1. Mindenki Isten gyermeke. Ezért nem bántom, nem ítélkezem és nem erőszakoskodom. Nem szólok bele senki szabad akaratába, próbálom elfogadni, hogy mindenki tart valahol.

2. Ha voltak is nézeteltéréseink régebben, vagy most, megbocsátom azokat és én is bocsánatot kérek érte, mert az előbbiekre hivatkozva; mindenki Isten gyermeke, azaz mindenki az én testvérem is ezáltal.

3. Nem haragszom senkire, mert a harag csak nekem egy nehéz és rossz hátizsák. Ha leteszem megkönnyebbülök. Ráadásul a harag gyűlöletet szül, amiben benne is van, hogy engem öl meg egy idő után - gyűlik, aztán öl.

4. Nem felejtem el, hogy én honnan jöttem, fejlődtem idáig. Mindeni megkapja az esélyt, csak élnie kell vele.

5. Senkinek sem kell megfelelnem, mert mindenkinek más útja van és más küldetése. Ebből adódik, hogy nekem se kell senkinek megfelelni.

Azt hiszem a szombati napon sikerült megtartanom nagy részben Test-Lélek-Szellem harmonikus egyensúlyát magamban. Elégedett voltam magammal. Este lefekvés előtt még átnéztem a napot és javítottam, ahol kellett.

De hétfőn kaptam egy sokkal nagyobb adag elgondolkodni valót. Felrobbantam a visszafojtott érzelmektől. Éppen a legkisebb fiam (15) látta, hogy a Szüfrazsett című filmet nézem és közbeszült, hogy nem kellett volna a nőknek szavazati jogot adni. Azt a döbbenetet, amit akkor éreztem! Nem is tudtam szólni. Harmadik fiam (17), pedig úgy fejezte ki nem tetszését, mikor mondtam, hogy most már menjen el a barátjuk, mert késő van, hogy megragadta durván a karomat és kilökdösött az ajtón. Sírva fakadtam. Nem tudtam mit kezdeni ennyi durvasággal és lenézéssel, ami a nők iránt van bennük. Sírdogáltam hosszan magamban... Honnan jön ez elő belőlük, mi dolgom van ezzel? Mit akar a két fiam mutatni ezzel? Mindig is úgy gondoltam a férfiakra, hogy durvák, arrogánsak és visszafojtják az érzelmeiket. Nem volt még egyenrangú kapcsolatom férfival és ezt nagyon hiányolom. Ezek a dolgok még megoldásra várnak bennem. Miután átforgattam ezeket magamban, visszamentem hozzájuk és elmondtam, ami előtte eszembe jutott. Elmondtam, hogy ezekkel a gondolatokkal, szavakkal, tettekkel már nem megyünk semmire ebben a világban. Ez nem visz előrébb minket. Talán megértették.

Másnap reggel szívből jövő szeretettel ébresztettem őket, mert nekem nem kell úgy viselkedni, mint nekik. Jézus azt mondta:

 Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is.

Máté evangyélioma 5:39

Minden olyan oldalon, ahol már magasabb tudatszinteken írnak, szó van arról, hogy nagyon erős, nagy energiák vannak, jönnek. Hát ezért. Mert fel kell robbanunk ahhoz, hogy észrevegyük, hol nincs bennünk szeretet. A szeretet a legmagasabb elrendelő erő, mely az elfogadáson, megismerésen át vezet.

Álljon itt a Szeretet Himnusza útmutatóként.

 1. Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.

2. És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.

3. És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.

4. A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.

5. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,

6. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;

7. Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.

8. A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.

9. Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:

10. De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.

11. Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.

12. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.

13. Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.

Korinthusbeliekhez írt levél 13:1-13.