Újesztendő
A szilveszterről és a mai korszellem szerinti berögződésben átvett Újévről, így ír egy ismerősöm:
Végül is semmi nem indokolja , a természettel jottányit sem egyezik , hogy ma évforduló lenne . Sem csillagászatilag sem a napjárása sem hagyományaink nem adják hitelességét , természetességét egy óév lezárásának egy új év kezdetének . Ez megint csak egy szemFÉNYVESZTÉS , manipuláció , tudásvesztés , tudatformálás .... , elterelő psychikai hadviselés a természet rendje ellen , egy hatalomra törő pusztító erő ármánykodása , az emberi gén módosítása .... Ami nem EGYezik a természet a Teremtő RENDjével az mind - mind egyre mélyebb szakadékot húz Ember és Teremtője között .... az mind-mind SZÉTválasztja az embert az EMBERi minőségtől . Ahhoz , hogy VALÓban valami új szülessen , ahhoz a réginek meg kell halni ... , a többi csak önámítás , egy újabb illúzió az illúzióvilágban ....
Igen, van igaza az írásnak. De én szeretem sokoldalúan megvizsgálni az ősi, a régi és az új, vagy mégújabb szertartásokat, ünnepeket. A teremtő rend...elgondolkodtató... Lássuk először a mi Naprendszerünk szerinti rendet.
Ugye a NAP. Négyszer van egy évben itt a mi földünkön Nap ünnep. Tavaszi Napéjegyenlőség, Nyári Napforduló, Őszi Napéjegyenlőség és Téli Napforduló. Már ősidők óta tudta minden nép, hogy a Nap meghatározó a földi ember számára is. Éltető melege adta/ja ételünket és a meleget testünknek. Istenként imádták és hódoltak felé, mert Isten jelképeként tekintettek rá. Mondják, népünknek Napkultusza volt. Tüzet raktak ünneplésként és szereket tartottak, ahol mehgújulhattál. Sokan úgy gondolják, hogy a Téli Napforduló után kezdődik az Újesztendő, mert ilyenkor egy látható és belül is megtapasztalható sötétség után jön el, az egyre gyarapodó fény, kívül és belül is.
A közelebbi, a földi tér természetének vizsgálatakor találkozunk a megint minden ősi népnél jelenlévő Istenanya kultusszal. Nálunk Boldogasszony a neve és a földhöz kapcsolódik.
Gyertya-, Tűzszentelő Boldogasszonykor indul el a magban, a fákban a nedv. Csírázó képességbe kerülnek a korai növények és megmozdulnak a fák vérkeringései is. Bennünk is ébredezik a hosszú télben már kitörni vágyó erő, energia. Minden évben nagy érdeklődés kíséri ezt a napot a saját ismerettségi körömben is.
Lehet, hogy ez az Újesztendő ideje?
Aztán jön a virágzás, a kitárulkozás, a megtermékenyítés ideje, ami egybeesik a Nap és a Föld ünnepeivel is. Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagy a Tavaszi Napéjegyenlőség ez. Amikor a tojás a jelképe az ünnepnek, a mindig megújuló ÉLET szimbóluma. Ez az élet ünnep. Talán nekem ez az ami igazán egy új kezdet ünnepe. Élvezhetjük a ropogós korai zöldségeket, a napot, a melegedő tájat, a csicsergő madarakat.
...és itt van a Szilveszter...
Amit az Óév búcsúztatásának és Újév köszöntésének hívnak 100 éve is már? Elfogadom, hogy az idő és a korízlés is már kialakított egy ünnepet ebből. Ami semmi máshoz nem kötődik, mint a katolikus egyház Gergely naptárához. De lett belőle buli...hangszennyezés felső fokon, szemetelés vég nélkül, ivászat...és a többiről már nem is szeretnék beszélni. Én is voltam fiatal, én is végig jártam ezt. Szeretek táncolni is...de nekem nem is tanította senki, hogy az évforduló nem emberektől találtatott ki és hogy van valami ősiségünk is. Hogy a Teremtő rendező elv, elrendelte az idejét mindennek. Teljes sötétben voltam tartva és önmagamtól jártam ki az utat, ahol most vagyok.
...és azt mondom, hogy nekem nem kell ez a fajta buli.
...és már az unokáimat sem fogom erre tanítani.
Mindenki maga dönti el, lelkével, szellemével és test tudatosságával mit támogat. A Természet rendjét, vagy az emberi rendetlenséget.
Így búcsúzom:
Új esztendő, vígságszerző,
Most kezd újulni.
Újulása víg örömet
Szokott hirdetni.
Hirdeti már a Messiást
Eljöttnek lenni.
Legyetek a nagy Istennek
Igaz hívei!
Alsó kék ég, felső kék ég,
Dicsérd uradat;
Urad áldjad, menny, föld, tenger,
Te magtartódat!
Megtartódnak, táplálódnak
Mondj hozsannákat.
Hozsánna néked, Úr Jézus.
Mondj jónapokat!
Áldott Jézus, dicső Krisztus,
Kedvezz népednek!
Bor-, búzával, bő terméssel
Látogasd őket!