Dr. Marian Diamond, az öregedési folyamat kutatója azt a felfedezést tette, hogy agyunkat egészségének és jó működésének fenntartásához szándékosan kihívások elé kell állítani. Egyik kísérletében egy csoport patkánynak ételt adtak, míg egy másik csoportnál akadályokat helyeztek el az állatok és a táplálék között. Azok a patkányok, melyeknek meg kellett birkózniuk a kihívásokkal, sokkal nagyobb problémamegoldó készségre tettek szert, mint a kényelmes körülmények között lévő állatok. Minél kevesebb problémával szembesült egy patkány, annál gyorsabban kezdett leépülni az agya. A kutatók azt is felfedezték, hogy ha tizenkét patkányt helyeznek együtt egy ketrecbe, és kihívások elé állítják őket, az agyuk jobban fejlődik, mint ha ugyanazokkal az akadályokkal elszigetelten kellene megküzdeniük. Amikor ugyanezt a kísérletet elvégezték olyan patkányokkal, melyek legalább 600 naposak voltak (ez 60 évnek felel meg emberi életkorban), az eredmény ugyanaz volt. Azok a patkányok egészen 800 napos korukig éltek. Aztán a kutatók úgy döntöttek, hogy szeretetet mutatnak feléjük. A rágcsálóknak ismét akadályokat kellett leküzdeniük, mint eddig, de most a feladat után a kutatók kivették őket, dajkálgatták, simogatták és becézgették őket. „Milyen kis édes patkány vagy” – mondták. Vagy bármi más kedvességet, amit az ember egy patkánynak mond. Ezek az állatok 800 napnál is tovább éltek, 904 napos korukban nemcsak hogy életben voltak – de tovább is fejlődtek. A vizsgálat végeredménye azt mutatta, hogy agyi képességeik fejlődtek a leküzdendő problémák hatására, különösen, ha egy nagyobb csoport részei voltak, míg ha elszigeteltségben éltek, akkor agyműködésük gyengült. A lényeg: ahhoz, hogy szépen öregedjünk meg, szükségünk van Istentől kapott kihívásokra, szeretetre és jó kapcsolatokra.

Debby és Bob Gass - Mai ige