Szász Ilma - Az Élőfény árnyéka
Világvallások ezotéria, filozófia, pszichológia és Bingeni Hildegard túlvilágképe
Tulajdonképpen Bingeni Hildegard miatt vettem meg a könyvet, de Szász Ilmának is jól csengett a neve. Aztán sokkal többre leltem benne, mint gondoltam.
A bevezetője e könyvnek így hangzik:
A szerző kutatóorvosként működött, a tudományok doktora, Akadémia-díjas, főigazgatóhelyettes, címzetes egyetemi tanárként ment nyugdíjba, hogy második szakmájában a pszichológia és valláslélektan terén tevékenykedjen tovább. Nem kezdőknek írta ezt a könyvet. De aki már szellem kereső egy ideje, annak hasznos irányjelző lehet ez az összehasonlító és értékelő összefoglalás, amely gyakorlati utakat is bemutat a jungi induvidualizációtól a tarot meditációig. Alapvetően új az Ezoterikus kereszténység című fejezet. Az újra felfedezett XII. századi látnok a "teuton prófétanő" a "rajnai szibilla", bingeni Hildegard 17 vízióját színes képekben tárja a magyar közönség elé. Összefüggő értelmezésükkel eleven, színes és felfogható túlvilágképet vetít az olvasó elé. Jövőnk főbb stációit is felvázolja és szemlélteti az Apokalipszist ábrázoló angers-i gobelin képek segítségével. Kelet és Nyugat szellemi üzenetét ötvözi a könyv annak érdekében, hogy korszerű, de az örök igazságokhoz hű világkép kialakításához segítsen hozzá. Áttanulmányozása évtizedes egyéni keresőmunkától és sok tévelygéstől kímélheti meg az olvasót.
Még a felénél tartok a könyv olvasásának, de annyira megkapó részletek vannak benne, hogy muszáj leírnom párat. Összefoglalja a föld minden táján létező hitbeli, észbeli észleléseket. Természetesen válogatásom az én egyéni érzésvilágomból indul ki, abból ami számomra fontos. Olyan dolgokra vagyok befogadó, amiket én is tapasztalok az életemben. Álljon itt néhány részlet a könyvből:
...Assisi Szt. Ferenc (1182-1226) misztikája. Szemléletében az Isten fénye ragyog át az egész teremtett világon és egységbe foglal mindent. A Nap fivérünk, a Hold nővérünk, a Szél öcsénk lesz, a Víz tiszta és alázatos kishúgunk, a Földanya a gyümölccsel tápláló nénénk, a Tűz pedig szép és erős bátyánk - még akkor is, amikor izzó pálcaként éppen az ő szemének hályogját égeti ki!
⊕⊕⊕
Számos ezoterikus irányzat foglalkozik a kundalinivel.Az érdeklődők számára erről szeretnék pár oldalban áttekintést adni. A Sziddha- jógát említettem, mint kundalini ébresztő tiszta hagyományt, de a kundalini ébresztésre sok avatatlan szervezet és tanfolyam is vállalkozik. A csit komoly misztikus taoista irányzatok használják fel szellemi ébresztésre és gyógyításra, de groteszk tanítások is napvilágot látnak. (pl. olyanok, miszerint az állat a feltartott farkán keresztül fogja fel a legmagasabb rendű Egyetemes energiát, s így ez a farki részt tölti fel, mag az ember a fején keresztül, s így agya töltődik fel, ez adja a lényegi különbséget állat és ember között.)...A hinduk a kundalininek 3 formáját különítik el: a prana-, csiti- és parakundalinit, tehát a bioenergiát, a tudati energiát és az isteni energiát. Ez a taoista tanításokban a Földerő, a Felsőbb Én ereje és az Egyetemes erőként különül el.
⊕⊕⊕
A taoista Chia házaspár szellemi túlélésünket technikai civilizációnkból vett hasonlattal így határozza meg: fizikai testünk egy kilövőállomás, finom-testünk a hordozórakéta, szellemi testünk a szabadon tovább szárnyaló űrsikló.
⊕⊕⊕
Minden illúzió, csak egy nem, az ember igazi énje (Selfje) Atman, ami Brahmannal egy, és úgy rejtőzködik az emberben, mint fában a tűz.
⊕⊕⊕
Az 5 tiszta kategóriát a következőképpen nevezik meg:
1.) Siva )az isteni "minta"), 2.) Sakti (az isteni teremtőerő). Mindkettőnek van ÉN VAGYOK tudata. 3.) Szadasiva (kettejük együttműködése). Ebben az állapotban kezd kiemelkedni az Univerzum, s az ÉN VAGYOK EZ tudat, 4.) Isvárában (a személyes Istenben) a hangsúly az EZ VAGYOK ÉN élményre tevődik át.A személyes vonások egyre kifejezettebbé lesznek azokban a lényekben, akik sokféleségben. de 5.) a "helyes látás" állapotában léteznek, az objektum-szubjektum még éppen nem hasad bennük szét.
⊕⊕⊕
Az ember nagy lehetősége és célja a veleszületett isteni minőség megtapasztalása és kibontakoztatása, a Buddhává válás.
⊕⊕⊕
Szókratész tanításai...
1.) A tudás visszaemlékezés. Mindenki ismerte az igazságot, csak elfelejtette. Helyes kérdezéssel segíthetünk, hogy eszébe jusson, s így szellemi bábákká lehetünk.
2.) A legfontosabb teendő: Ismerd meg Önmagad!
3.) Jobb igazságtalanságot elszenvedni, mint igazságtalanságot cselekedni.
4.) A jó embert lényegében semmi baj nem érheti, mert minden javára szolgál.
⊕⊕⊕
Az ihlet, a szent eksztázis, a hirtelen, istenáldotta megvilágosodás az embert az ideák megpillantására képesíti.De ennek a tudatállapot-változásnak előfeltétele a szigorú szellemi munka, az igazság lépésenkénti elsajátítása.
⊕⊕⊕
Platón etikája így foglalható össze:
Az emberi törekvés legfőbb célja a boldogság. Ez csak úgy érhető el, ha a lélek Isten felé törekszik és iparkodik hozzá hasonlóvá válni.
Az érzékiség, a test: a lélek börtöne és sírja, ebből kimenekülni és érzékfeletti világban élni: ez az ember igazi rendeltetése.
Az erény a lélek szépsége és egészsége. A tiszta (plátói) szerelem elvezet a szép ideája, s ezáltal a transzcendens felé.
⊕⊕⊕
A nagy polihisztor Leibnitz (aki egy rózsakeresztes rend titkáraként is működött) Descartes-tal és Spinozával egyaránt szembefordul. A legkisebb valóság részecskéket monászoknak nevezi.Ezek a monászok lelki természetűek, különböző tudatszintű élő lelkek ("Ámes"). Így a test alkotórészei is lélekszerűek, ezért a test a lélektől minőségileg nem különbözik. Leibnitzet Descartes-tól ez az alapvetően spiritualista felfogás választja el, . Spinozától pedig pluralizmusa. Leibnitz szubsztanciája ugyanis nem Egy, hanem sok, a végtelenül sok monász. Minden monász egy kis univerzum, egyetlenegy, nincsen párja, a mindenség élő tükre, tevékeny és szabadságra és tökéletességre tör. Független, "nincs ablaka-ajtaja" kifelé a többi monászra, saját törvénye szerint cselekszik. Isten a "legfőbb monász", a többi monász teremtője rendezi össze működésüket egy eleve elrendelt harmónia (harmonia prestabilata) elvének megfelelően. A monászok kölcsönhatása csak látszat. Az elszigeteltségnek ezt a fokát nehéz elfogadnunk. Ennél megkapóbb, hogy a Newton kortárs Leibnitz kimondta, nincs abszolút tér és idő. hanem az is látszat. A tér, a kiterjedt anyag csak a monászok erőkifejtésének, tevékenységének eredménye, az idő a változások bizonyos rendje.
