Forrasztó fűnek, forrásfűnek, birkanyelvnek is hívják. Általában a gyógynövények régi elnevezéseiből megtudhatjuk, hogy hol található, mire használható és még kinézetére is rájöhetünk.

Az útifű egy apró növény. Lándzsa alakú, vagy kerekded levelei tőből hajtanak ki. Hosszanti irányban erezettek. Apró, fehér, fűzér virágzatai a tőből nőnek. Alulról felfelé nyílnak ki a virágok.

Forrasztó-forrásfű nevét a sebforrasztásról kapta. A régiségben, ha akár kaszával is megvágta magát valaki, azonnal útifüvet keresett. Jó alaposan összezúzta az ujjai között és azonnal a sebre, vágásra rakta. Jó rákötözni. Hámszövet növesztő hatása van. Jó szemölcsökre, kinövésekre.

Hím nyulaim egyszer összeverekedtek és az egyik csúnyán megsebesült a hátsó lábán. Sajnos már csak akkor fedeztük fel, mikor el kezdett gennyesedni. Azonnal összezúzott útifüvet tettem rá. Kétszeri ismétlés után szépen elkezdett gyógyulni, aztán nyomtalanul tűnt el.

Gyógyítja a tüdőt is, ezért nagyon jó felső-légúti panaszokra, tüdővészre, hurutra is. Kakukkfűvel fele-fele arányban keverve a megszárított gyógyfüvet az orvosok által gyógyíthatatlannak tartott bronchitisre jó. Gyermekem és én is kigyógyultunk belőle. :). 

Levelét mézzel, vagy cukorral üvegbe rétegezve, és napon érlelve útifű szirup készíthető belőle. Egész nyárra ott "felejtem", míg sűrű, barna folyadékkal lesz teli az üveg. Tetejét vászonnal zárom le.

Zsenge levelei nagyon finomak tavaszi salátákba és zöldturmixokba. Vértisztító teakeverékek alkotóeleme. Nagyon ajánlom savtúltengésre, hasmenésre is.