Csodaszarvas - Varga Zita festménye

Ezt a festményt egyik legeslegjobb barátnőmtől kaptam ajándékba. Nagy örömet okozott nekem vele. Mióta megkaptam az íróasztalom felett lóg és mindennap rápislantok, néha tovább, néha csak egy pillanatra. De csak most jutott el az üzenete hozzám, legalábbis az az üzenete, amit nekem jelent. Mert ez a kép ÉN vagyok. Nem tudom Zita mit akart üzenni vele nekem, vagy mit érzett mikor megfestette, de majd egyszer talán leírja nekem. 

Mit is üzen a kép?

Legjobban a természetben, gyógyító növényeim között érzem magam. Itt kapok lehetőséget, hogy az Isteni szeretet égísze, oltalma, védelme alatt tudjak csatlakozni a négy elemhez,mely ősoka mindennek. Érzem a fák, növények illatát, hallom apró morzéra hasonlító hangjait. Beszippantom a levegő édes illatát, karjaimat az Ég felé kitárom és örülök. Ilyenkor önműködően elkezdek Földanyához csatlakozni, mélyre eresztem gyökereim, mint a képen a szarvas. Teljesen elengedem félelmeim és ráhagyatkozom egy másik felfelé emelő erőre, ami az Égig emel. Ott megtapasztalom képességeim sorházát, mellyel szolgálhatok, melyből teremthetek. Színes falevelekhez hasonlatosak ezek, mint a szarvas agancsa. Mint ahogy rengeteg gyökérrel kötődöm a földhöz, annyira elágazóan kapcsolódom a szellemiségemhez is. Sziporkázó gondolataim lesznek, vagy éppen ellenkezőleg, annyira megnyugszom, hogy a teljes csendbe érek el.

Maga a szarvas ünő nagyszerűen jelképez engem. Jelképezi az anyaságom, útmutatásom gyermekeim felé és azt a mivoltom - mely egyik barátom szerint a tyúkanyoskodás -, amivel magam köré rendezem az embereket és szeretettel látom vendégül őket otthonomban. A szarvas testén lévő jelképek, melyek a napkereket ábrázolják (lásd húsvéti tojásminta), mutatják kinyíló érzelmeimet, és ide-oda forgó fejük mutatja a bennem lévő hím-nő energiákat. 

Köszönöm Zitám, hogy megélhettem képed.